A helyszínt - Kása-erdő és környéke - a Forrai testvérek térképezték fel, rég látott szigorúsággal: amit ők pöttyözöttnek jelöltek, az bizony rázott, mint a hetes busz a Thökölyn, vagy alig létezett, szóval komolyan kellett venni. Ezzel igazából nem is volt baj, azzal már inkább, hogy a szabvánnyal ellentétben feketével nyomták az épületeket, aminek hatására egy sor ház kísértetiesen hasonlított egy szaggatott útra és ez bizony csalódással töltötte azokat, akik azt nézték ki vételnek. Amúgy igényes, precíz alkotásnak tűnt, csak ez a rajzi hiba ne lett volna.

Az F21 bajnoki pályája Ahhoz képest, hogy lent voltunk az Alföld tengersík vidékén, ebben az erdőben nem is volt olyan könnyű haladni, itt-ott egy-egy vizesárok, jó trutymákos traktornyom, magas fű, miegymás. Ez persze benne van a pakliban, a terep másik felén úgyis kiélhettük magunkat: új-kishomok kertváros szűk betonútjain gond nélkül lehetett száguldani, már annak, aki mert, ugyanis a szembejövő versenyzők és az enyhe, de tagadhatatlan autóforgalom okozott néhány meleg helyzetet. Itt amúgy is kivívtuk a lakóközösség ellenszenvét: a szombati célba egyszer csak megérkezett egy rendőrautó, mivel bejelentés érkezett, hogy valakik 'vadul bicikliznek' a 30-as övezetben. Olyan nagyon vadak azért nem lehettünk, az én órám maximumnak 39 km/h-t jegyzett fel, tehát még a jogsim is megmaradt volna ha elkap a trafi, de sem a rendőrök, sem a rendezők nem izgatták magukat különösebben az eset miatt.

Rurális életkép Az alföldi terephez képest meglepően intelligens pályákat kaptunk (Révész Gábor munkája). A szombati rövidtáv ugyan egy kicsit hosszúra sikerült: F21-ben laza 41 perc lett a győztesidő, ami az előírt 25-höz képest elég jelentős. Pedig paraméterét tekitve nem lett volna sok (9 km légvonal, 12 km tekerve), de a pontok elhelyezése finoman szólva nem támogatta a féktelen rohanást. Nagyon sok pont került le az utakról, amiket egyrészt tájoló és lépésszámolás nélkül nélkül megtalálni sem volt evidens, de sok esetben még 5-10 méter csörtetést is jelentett a ketteszöld csalánban, ami bringával a vállon még annyira sem szórakoztató, mint gyalogosan. Amúgy teljesen jó pályák voltak, csak nem elég bringás-szemléletűek. A vasárnapi középtáv már pöccre hozta az előírt középtávú győztesidőt, bár a bozótossal kapcsolatos problémákon ez a nap sem enyhített.

N21 F21
F18 F35

Női ágon a hétvége Cseh Veronika teljes diadalát hozta, igaz, legnagyobb ellenfele - Füzy Anna - ezidőtájt Komlón OX-ezett. Első napi 5 perc előnye nyomasztóan hatott, ahhoz képest a második nap már sokkal szorosabbra sikerült. Mögötte mindkét nap Marosffy Orsi lett a második, illetve Kaufmann Brigi a harmadik.

Nálunk, fiúknál Paul, esélyesként mindkét nap a 11-es pontig simán vezetett, ahol aztán valami voodoo átok hatására kiszállt, első nap nagyon (5 perc hiba), második nap csak eléggé (1 perc), itt én vettem át az első helyet, de csak vasárnap sikerült vele beérnem, mivel szombaton nekem is elszakadt a fonal a befutópont előtt száz méterrel és így nevető harmadikként végül Matri nyerte a bajnokságot, illetve egyszersmind az EB sprintre kiírt válogatót is. A harmadik helyeket a szeniorok bérelték ki: a bajnokságon Dosek Toncsi, másnap pedig Jankó Tamás bizonyította, hogy jó még az öreg a háznál.

Az ifiknél is kicsit megbolydult a mezőny. Szombaton a bajnoki címet Hegedűs Gergő szerezte meg, Horváth Marci és Terdik Dávid előtt, majd másnap Jankó Dani egy rejtélyes fogadás eredményeképpen csúnyán leosztott mindenkit. Ekkor második Leél-őssy Attila, harmadik pedig Pálfi Gergely lett, így itt kis híján a mezőny minden tagja vihetett haza valamit.

A verseny tehát a lakosság tiltakozása ellenére zajos sikerrel zárult, amit az említetteken túl teljessé tett még a Dél-Alföldi Lovasudvarban berendezett, minden igényt kielégítő cél (büfé, piknikezőhelyből EH, lómosóból bringamosó, lovardából bringatároló). Meghálálta ezt a mezőny is: a tavalyihoz képest kifejezetten sokan jöttek, különösen vasárnap, amikor maguk a hódmezővásárhelyiek is szép számban kibicikliztek a kert végébe, kipróbálni, hogy hogy is működik ez a szakág. Vélhetően nem érte őket csalódás. Maga a verseny biztos nem adott erre okot.