1983 óta nem volt ilyen közel hozzánk felnőtt világbajnokság, mint idén lesz Besztercebányán. Nem csoda hát, ha egész komoly magyar küldöttség utazott a nagy esemény előzetesének tekinthető túrócszentmártoni kétnapos szlovák tájbringa bajnokságra. Fontosnak érezhették más nemzetek is, hiszen több mint 10 ország bő válogatottja vett részt az eseményen, a legfontosabbak közül csak a csehek hiányoztak, ők kollektíven odahaza versenyeztek a saját váltóbajnokságukon - na ja, akinek határon belül is összejön több tucatnyi 3 fős váltó, az minek utazzon?
A versenyről általában Füzy Annát kérdeztük:
"összességében nekem tetszett, a rendezőkön látszott az igyekezet, meg hogy ők is főpróbának tekintik a versenyt. Volt minden ami kell, bringamosó (ez szerencsére nem is nagyon kellett), zuhany kocsma, hangosítás, felfujható célkapu, precíz eredményközlés. A mezőny a szokottnál jelentősebb volt, de azért sokan hiányoztak,
A pályakitűzésen azt hiszem a VB-ig még egy hangyányit csiszolhatnak, bár a terep adottságai némiképp determinálták a dolgot: a pályák harmada a városban ment (vagy falu?), ez nem volt túl izgalmas, de legalább pörgős, egy harmad rész mezőkön, földeken (sajnos ez alkalommal a nyílt részeken megtiltották az átvágást, úgyhogy a tájékozódás és útvonalválasztás lényegesen leegyszerűsödött), és ízelítőképpen azért felhajtottak minket a hegyre, hogy megkapjuk a megfelelő dózist szintből is, itt viszont az úthálózat volt elég gyér, helyenként igen nehezen bringázható.
 |
 |
