A májusi két OB futamot, melyek egyben válogatóversenyek is voltak, számos térképes edzéslehetőség előzött meg: az ösküi Hegyisport Kupa rendezői kihasználva a terep adottságait tájbringa kategóriával bővítették a hagyományos kínálatot, a kerékpáros és „gyalogos” szakág indulóit ezúttal sem térben sem időben nem szeparálták. Az OB-t megelőző két hétvégén pedig Csákváron kínálkozott lehetőség, hogy két keréken is szokjuk a tájfutásból már jól ismert terepet. Köszönet érte Marosffy Daninak, aki a „Technikai Edzésgyakorlatok”-ból merítve (Svarc, Tájoló) tervezett páros- illetve tömegrajtos edzéseket, az edzésformák konvertálása tájbringás gyakorlatba kifogástalanul sikerült.

A várgesztesi terepválasztással kapcsolatban, be kell valljam voltak fenntartásaim. Az már régi tapasztalat, hogy a tájfutásra ideális terepek nem feltétlen előnyösek tájbringára, a laza talajú völgyutak vagy a könnyen sárosodó erdészeti szekérutak egyike sem a kerékpáros álma. Félelmeimet a valóság ezúttal nem igazolta: a terep úthálózatának sűrűsége és minősége is kielégítő volt, a térkép konvertálása tájbringás térképpé jól sikerült, a pályák a terep jól bringázható részeit használták, és nem utolsó szempont, hogy az időjárásra sem lehetett panasz: bringamosóra idén nem volt szükség!

A versenyre az átlagosnál nagyobb számban induló hazai versenyzők mellett delegálta magát a teljes szlovák mezőny (lévén Szlovák Kupa futam is egyben), átlátogattak hozzánk szlovén szomszédaink, részvételévelével megtisztelte a versenyt a tavalyi világbajnok, Michaela Gigon, és a többszörös világkupa győztes Miroslav Rygl is. A pályák a terep adottságait jól kihasználták, már a középtávon is az útvonalválasztás jelentette a fő kihívást, a hosszútáv egy-egy átmenete előtt meg csak úgy peregtek a másodpercek míg a szintvonalakat bogarásztuk egy-egy összetettebb útvonal-kombinációnál.

A jól biciklizhető, gyors terepen szoros eredmények születtek, a kívánatos győztes időnek ugyan alálőttek a rendezők (Michaela szinte hajszálra ugyanannyival nyerte a hosszútávot, mint amennyivel tavaly a VB középtávját nyerte), de tekintettel arra, hogy egy kiadós sár akár 50-100 %-kal növelheti a versenyidőt, ezt viszonylag nehéz precizen eltalálni. A jövőre nézve biztató tény, hogy a tavalyi évhez képest növekszik az indulók száma, és hogy az erős nemzetközi mez?ny ellenére mindkét nap állhatott dobogón hazai versenyző mind a férfi, mind a női kategóriában.

és hogy min múlott a jó szereplés? Az útvonalválasztás tekintetében pár példa:

 


A (sima) 2100m / 45m A részidők alapján a B verzió a gyorsabb, talán mert a szintelosztása egyenletesebb.
B (szaggatott) 2000m / 35m

A (sima) 3100m / 30m Egyértelműen az A nyert. úgy tűnik jelentősebb kerülőt is megérte bevállalni a +35 méter szint helyett.
B (szaggatott) 2050m / 65m

A (sima) 1900m / 45m A két útvonal egyenértékűnek bizonyult.
B (szaggatott) 1750m / 40m