A roller az alapvet? ellenérzéseken túl is (biztonságos?) számos problémát vet fel, de aki nagyon akar, az csak eljut egy nap a törökbálinti Cora mögé, hogy néhány mozdulattal nosztalgiázhasson a télr?l.

Az els? feladat: kéne hozzá felszerelés. Az els? alkalommal az ember az ilyet kölcsönzi. Tekintettel a sífutás tömegnek amúgy sem nevezhet? hazai mozgalmára, ehhez bizony egy beavatott ismer?s kell, mint a jedi-lovag képzéshez. Maga a rolli egyébként nem egy rejtélyes szerszám, két kerék összekötve valami fémdarabbal, azon meg egy szabványos sífutó kötés. Azért pár finomság itt is figyelembe veend?, létezik a rollinak klasszikus (racsnis, esetleg háromkerek?) illetve korcsolyázó típusa, másik dimenzióban pedig megkülönböztetünk lassabb edz?- illetve gyorsabb versenyrollikat - csak hogy a nagyobb csoportokat említsük.

Ehhez saját er?b?l hozzá lehet tenni a cip?t, hiszen az semmiben nem különbözik a megszokott sícip?kt?l, de a botnál megint csak elágazás jön: alkalmas-e a téli hegy az aszfaltra vagy nem? Ez utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy pár km alatt tövig kopik és addig is állandóan kicsúszik, tehát er?ltetni nem érdemes. A kulcsszó a 'vídia', a jobb hegyek eleve ilyenek és akkor már nem érhet vész - eleinte. Ruházat tekintetében pár biztonsági extra nem árt, bár az alavet? használatot nem befolyásolják, de érdemes egy biciklis keszty?t, bukósisakot és szemüveget is felvenni. Eleinte a zárt ruházat és a különböz? könyök- és térdvéd?k sem t?nnek túlzásnak, mert egy-két esés szinte biztosra vehet?.� Id?vel ez normalizálódik, a profik pedig mindenféle védelem nélkül nyomják, igaz, jól össze is törik magukat néha.

Következ? probléma a helyszín kiválasztása. Mivel a rolli fordulékonysága és féktávolsága egy tankhajóéval vetekszik, viszont az aszfalt min?ségére kényesebb, mint az országúti bicikli, a dolog korántsem evidens. A KRESZ ugyan nem említi, de épesz? ember nem megy vele forgalomba. Forgalommentes hely pedig ritkán adatik meg, pl. ha sikerül belógni a Hungaroringre, de erre nem lehet egy egész edzésmunkát alapozni. Marad a kompromisszum: olyan helyek, ahol a forgalom kell?en kicsi, de minimum kiváló min?ség? az aszfalt. El?re sejthet?, hogy ilyenb?l nem sok van. Aki megszokásból a Normafa felé kacsintgat, rögtön felejtse is el - életveszélyes, rossz min?ség? az út. Nagy kedvenc az említett Cora, mert mögötte egész használható utak vannak, minimális kamionforgalommal. Ezek legalább nem gyorsak és már megszokták a rollisokat. Kalandvágyóbbak néha eljárnak a Mátrafüred - Kékes etapra, de ez már nagy túra, elég nehéz és annyira nem jó az aszfalt, mint amennyire sok a motoros...

A mozgásforma elvileg teljesen megegyezik a sífutással, de pár különbség azért evidens. Például a rolli nem csúszik oldalra. Ezt hamar meg lehet szokni, pofára esés csak akkor van, amikor egy átrollerezett ?sz után az ember rááll az els? hóra síléccel és az meg nem így viselkedik. Visszaszokni sem sokkal jobb, a rolli magasabban van, bizonytalanabb és esni vele sokkal nagyobb kockázat. De azért az ilyen problémákon az ember az els? pár kilométeren túlteszi magát. Ami a lényeg: majdnem azonos élményt nyújt, mint az eredeti, leszámítva persze, hogy a táj zöld és nem fehér. Kicsit más a mozgás, szinte nincs békázás, ellenben van sok hosszú lendület meg minden-láb. Hiába, ez egy gyorsabb eszköz... Hogy mennyire el?nyös a sífutó mozgás precizitása szempontjából, arról megoszlanak a vélemények. Volt edz?, aki az egyszer?ség kedvéért megtiltotta, merthogy tönkreteszi a finoman kidolgozott sífutóstílust. A többség azért nem ilyen széls?séges és inkább ezt kockáztatja meg, mint a fizikai semmittevést. Mert az izomzat szempontjából nehéz nyáron hasonló tevékenységet találni.

A rolli egyébként is önálló sportág. Van bel?le világbajnokság, világkupa, hazai versenyek és persze erre specializálódott mez?ny, esetlegesen olyanokkal, akik ezt helyezik el?térbe és csak mellesleg sífutnak (ha egyáltalán). Itthon azért élesen nem vált külön a sífutástól, annak 'nyári szakága'. A mez?ny kb. ugyanaz, tehát az is megérezhet?, hogy a feln?tt férfiakat leszámítva nem túl nagy a kockázata a dobogóról való lemaradásnak. A jobb helyezésekhez viszont alkalmasint 2 perces alatti tempót (>30 km/h) kell tudni futni, ami még bringával is komoly kihívás. úgyhogy van mire gyúrni.