Veszprém, a szakág Mekkája - írtam egy fórumra invitálásnak pár hete a
Az első két napnak otthont adó Herendi-erdő, sajnos, nem egy különösebb csemege. Tökig ér a gaz, ami csalán és szeder vegyesen, máshol meg - dacára a napok óta tartó szárazságnak - méretes pocsolyák terpeszkednek. Nem véletlen, hogy a rendezőség melegen ajánlotta a lábszárvédő használatát. Akik ezt komolyan vették, nem vakaróztak egész éjjel, illetve másnapra nem nézett ki úgy a lábuk, mintha egy tucat macskával verekedtek volna. útból viszont nem volt rettenetesen sok, így technikailag a terep legfeljebb átlagosnak mondható. Két nap itt eléggé megviselte a mezőnyt, így aztán nem sokan maradtak állva az összetett versenyben. Volt persze számos defekt, illetve Tóth Tamás előadta az év keverését, szolíd 45 perces verzióban (egyetlen átmenet!), igaz, ebben két defekt-szerelés is volt.
A harmadik napi terep azonban mindenért kárpótolt, végre igazi veszprémi csemege! A Gulya-domb közvetlenül a város mellett amolyan kiránduló övezet, annak minden előnyével együtt: sok az út és jó minőségű. Hátrányát jelen esetben nem éreztük: a veszprémiek valamiért nem akartak tömegesen kirándulni aznap délután. A 2003-as VK váltó terepéből csak egy egész kis részt tartott meg a rendezőség, a 8-as út áthágása ugyanis elég komplikált, és mivel ez alapvetően Rövidtávú OB is volt, különösebben nem is volt szükség nagy területre, erre az alig egy négyzetkilométerre is be lehetett paszírozni a pályákat.
A tájékozódási technikában itt alapvetően extrém nagy kerül?k bevállalása dominált, hiszen ez az erdő is átlagban középzöld, tehát aki bringával bele akar menni, annak annyi. Paul megpróbálta és így vesztette el a bajnoki címet. Tóth Tamás is megpróbálta, kicsit szerencsésebb helyen, valószínűleg csak 100 méterrel odébb és ezzel nyert. Egyetlen átmenet volt, ahol ez volt a vétel, amúgy az erdő alapvetően tabunak bizonyult, esetenként egy 300 méteres iránymenet helyett is érdemes volt másfél km-t kerülni.
Bár jó meredek hegyoldalak szegélyezik a terepet, a pályák szinte végig a fennsíkon maradtak, így ópusztaszerre emlékeztető szintadat jött ki a végére: 10,6 tekert km-re 77 méter. Ha azt vesszük, hogy az aug. végén esedékes lengyelországi EB is laposon lesz, ez remek felkészülési verseny volt.
Ami az eredményeket illeti, az összetettben Dosek Toncsi nyert, az osztrák Christoph Haingartner és Tóth Tamás előtt. Tamás viszont megnyerte a rövidtávú OB-t Ege és én előttem. Ismét úgy tűnik, Tamás nagyon jól megy lapos terepen, nagy kár, hogy az EB-hez nem volt elég önbizalma...
A lányoknál Anna - bár nem titkolta ellenszenvét az egyébként általa is javított herendi tereppel kapcsolatban - nem talált legyőzőre. Második egyenletes, különösebb hibák nélküli teljesítményével Orsi lett, míg az összetett harmadik helyre a szlovén Eneja Osterman került. Az első két helyezett maradt az OB dobogón is, de itt a harmadik helyre hősi hajrában Kaufmann Brigi futott be. Mivel ez az EB spirnt számára válogató is volt, egyben oda is kvalifikálta magát.
A harmadik napi terep azonban mindenért kárpótolt, végre igazi veszprémi csemege! A Gulya-domb közvetlenül a város mellett amolyan kiránduló övezet, annak minden előnyével együtt: sok az út és jó minőségű. Hátrányát jelen esetben nem éreztük: a veszprémiek valamiért nem akartak tömegesen kirándulni aznap délután. A 2003-as VK váltó terepéből csak egy egész kis részt tartott meg a rendezőség, a 8-as út áthágása ugyanis elég komplikált, és mivel ez alapvetően Rövidtávú OB is volt, különösebben nem is volt szükség nagy területre, erre az alig egy négyzetkilométerre is be lehetett paszírozni a pályákat. A tájékozódási technikában itt alapvetően extrém nagy kerül?k bevállalása dominált, hiszen ez az erdő is átlagban középzöld, tehát aki bringával bele akar menni, annak annyi. Paul megpróbálta és így vesztette el a bajnoki címet. Tóth Tamás is megpróbálta, kicsit szerencsésebb helyen, valószínűleg csak 100 méterrel odébb és ezzel nyert. Egyetlen átmenet volt, ahol ez volt a vétel, amúgy az erdő alapvetően tabunak bizonyult, esetenként egy 300 méteres iránymenet helyett is érdemes volt másfél km-t kerülni.
Bár jó meredek hegyoldalak szegélyezik a terepet, a pályák szinte végig a fennsíkon maradtak, így ópusztaszerre emlékeztető szintadat jött ki a végére: 10,6 tekert km-re 77 méter. Ha azt vesszük, hogy az aug. végén esedékes lengyelországi EB is laposon lesz, ez remek felkészülési verseny volt. Ami az eredményeket illeti, az összetettben Dosek Toncsi nyert, az osztrák Christoph Haingartner és Tóth Tamás előtt. Tamás viszont megnyerte a rövidtávú OB-t Ege és én előttem. Ismét úgy tűnik, Tamás nagyon jól megy lapos terepen, nagy kár, hogy az EB-hez nem volt elég önbizalma...
A lányoknál Anna - bár nem titkolta ellenszenvét az egyébként általa is javított herendi tereppel kapcsolatban - nem talált legyőzőre. Második egyenletes, különösebb hibák nélküli teljesítményével Orsi lett, míg az összetett harmadik helyre a szlovén Eneja Osterman került. Az első két helyezett maradt az OB dobogón is, de itt a harmadik helyre hősi hajrában Kaufmann Brigi futott be. Mivel ez az EB spirnt számára válogató is volt, egyben oda is kvalifikálta magát.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
