Ahogy azt az elnökségi ülésekről szóló anyagokban lehetett olvasni, az MTFSz Térképbizottsága egy térképkészítés-ösztönző támogatási rendszer kidolgozásán munkálkodik egy ideje. Hétfői ülésén az elnökség ezt el is fogadta, így idéntől életbe lép a rendszer. Emellett más változások is lesznek a térképkiadás terén, ezekről kérdeztük Kovács Gábort, az MTFSz Térképbizottság vezetőjét.

Honnan jött a térképkészítés-ösztönző rendszer ötlete?

A térképkészítésre eddig is lehetett támogatást kapni, a 2021 óta működő Minőségi Magyar Tájfutótérkép (MMTT) rendszerben. A Térképbizottságban úgy éreztük, hogy az MMTT -a követelmények teljesítése esetén- eddig leginkább azoknak a térképeknek az elkészítését támogatta, amik egyébként a támogatás nélkül is elkészültek volna. Ettől azonban még nem lett több térképünk és nem készültek olyan térképek, amik elsősorban az oktatást vagy az utánpótlásnevelést szolgálják. Ezért a bizottság 2023-as munkatervébe felvettük a térképkészítés-ösztönző pályázati rendszer kidolgozását. Az utóbbi 4 hónapban a bizottság intenzíven dolgozott a feladaton, sok bizottsági ülés után januárban tájékoztattuk a rendszer tervezetéről az MTFSZ Elnökségét. Az észrevételek alapján még egy kis finomítást végeztünk a rendszeren, amit végül az Elnökség a február 19-i ülésén fogadott el.

Hogyan működne a rendszer?

A legfőbb változás az MMTT-hez képest, hogy egy sok szempontból álló kritériumrendszer alapján pontozni kell a térképeket. A pályázóknak minden év elején jelentkezni lehet (bizonyos versenyek térképeinek kötelezően, más térképeknek önkéntesen) az az évben kiadni szándékozott térképekkel. Ekkor megtörténik egy előzetes pontozás, ami alapján előzetesen felosztásra kerül az az évi támogatási keret, és a pályázók értesítést kapnak a várható támogatási összegről. A jelentkezéskor és a térkép készítése közben 2 alkalommal különféle adatokat kell szolgáltatni, és természetesen nem marad el a térképek minőség-ellenőrzése sem. Év végén bizonyos szempontok, amik előre nem pontozhatók, például a térképminőséggel kapcsolatosak, újra pontozásra kerülnek. A végleges támogatás mértéke a végleges pontszámok alapján alakul ki.

Itt kiemelném azt, hogy az idei évben április 1-ig kell jelentkezni a rendszerbe. Ezúton is biztatok mindenkit, aki idén térképet szeretne kiadni, hogy használja ki a támogatási lehetőséget.

Milyen szempontok alapján és ki értékelné a térképeket?

Tizenhárom különböző szempont van, amik különböző súllyal esnek latba, azaz van olyan szempont, ami 0-tól 5-ig pontozható, de van olyan is, ami csak 0-tól 2-ig vagy 3-ig, illetve 1-től 4-ig. A legtöbb szempont értelemszerűen a térkép minőségére vonatkozik, hiszen a rendszer egyik célja, hogy minél magasabb színvonalú térképek készüljenek.

Minden térképnek van egy ellenőre, ő végzi a minőségi szempontok pontozását. Vizsgálja a térkép általános minőségét, tehát például, ha többen készítik a térképet, akkor az egységes térképkészítői szemléletet, továbbá a térkép georeferálását és a mágneses észak felé való tájolást. Ellenőrzi a generalizálást és a jelkulcsi előírások betartását. Ez a három szempont 0-tól 5-ig pontozható. Valamivel kisebb jelentőségű, tehát 0-3 ponttal értékeli a térképellenőr a szintvonalrajz minőségét, a rajz minőségét és az előírt adatok feltüntetését. Végül 0-2 pontot adhat a térkép külalakjára, dizájnjára.

Az adatszolgáltatások az MTFSZ térképreferenséhez futnak be, így ezt a szempontot ő értékeli 0-3 pont között.

A többi szempontot a Térképbizottság tagjai pontozzák, általában 1-4 pontot adva egy szempontra. Ők vizsgálják a terep minőségét, az adott versenyszámra való alkalmasságát, valamint újdonság jellegét.  Egy-egy további szempont az új térképkészítők bevonása, illetve az utóhasznosítás lehetőségeinek vizsgálata. Ez utóbbit egy kicsit bővebben kifejtve, ha egy térképet várhatóan nem csak egy alkalommal, egy versenyen fognak használni, hanem a jövőben további versenyeket, edzőtáborokat terveznek rajta, vagy egy utánpótlás csoport edzéseihez tudják használni, akkor magasabb pontszámot kap. Végezetül a nyomtatási minőséget is a Térképbizottság pontozza, az év végén, 0-tól 5-ig terjedő skálán.  

A 13 szempontra összesen 50 pontot kaphat egy térkép. Támogatás azoknak a térképeknek jár, amik legalább 25 pontot kapnak , de nem jár támogatás olyan térképnek, amelyik bármelyik szempontnál 0 pontot kapott. Emiatt van, hogy bizonyos szempontok 0-tól, míg mások 1-től pontozhatók. Például az új térképkészítő bevonása 1-től pontozható, mert nem akarjuk kizárni azokat a térképeket, amiket tapasztalt térképészek készítenek, de egy ilyen térkép erre a szempontra csak 1 pontot kap, míg egy olyan, ahol az egészet egy új térképkészítő készíti, 4-et. Viszont például az alapvető minőségi szempontok vagy az adatszolgáltatás 0-tól pontozható, tehát ha ezen szempontok valamelyikére 0 pontot kap a térkép, akkor bizony sajnos nem jár a támogatás.

Az év eleji előzetes pontozáskor a minőségi szempontoknál minden térkép esetében megelőlegezzük a bizalmat, tehát minden térkép előzetesen a maximális pontszámot kapja meg. Év végén az újra pontozásnál azonban már az év közben megkapott tényleges minőségi pontszámok számítanak az értékelésbe és a kapott támogatás meghatározásába.

A támogatás meghatározásánál fontos még az MTSZ „megtérülési szorzó” alkalmazása. Ez a szorzószám 2,5 és 5 közötti lehet, az adott térképen a kiadás évében rendezett futamok indulói létszámától függően. Nagy létszám esetén a szorzószám kisebb, míg kisebb létszám esetén a szorzó nagyobb.

Ennek az az értelme, hogy azoknak a nagy versenyeknek a térképei, amiken sok induló van, tehát emiatt a verseny bevétele is nagyobb, kisebb támogatást kapnak, hiszen ezeknél a verseny költségvetése akár támogatás nélkül is bőven fedezni tudja a térképkészítés költségeit. A kisebb létszámú versenyek térképei, vagy nem is feltétlenül versenyre, hanem például utánpótláscsoportok edzéseire használható térképek pedig nagyobb támogatást kapnak, hiszen ezeknél nincs olyan nagyságú bevétel, ami a térképkészítés költségeit ki tudná termelni.

Mi lesz az eddigi Minőségi Magyar Tájfutótérkép rendszerrel?

Erre menet közben több elképzelésünk is volt. Volt olyan terv, hogy az MMTT és a térképkészítés-ösztönző rendszer két külön rendszer legyen, de végül a kettőt egybe gyúrtuk. Tehát ugyanaz a rendszer fogja a minőségellenőrzést és a térképkészítés-ösztönzést szolgálni. Viszont az MMTT esetében a 13 szempontból csak 8-at veszünk figyelembe, azaz az adatszolgáltatást és a térképminőség 7 szempontját. Erre a nyolc szempontra maximálisan 33 pont adható, az MMTT minősítés és ezzel együtt a már megszokott igazoló címke 24 ponttól jár.

Jó lenne, ha az MMTT minősítésnél a nyomtatási minőséget is figyelembe lehetne venni, de ez technikailag sajnos nem oldható meg. Hiszen szeretnénk, ha az MMTT igazoló címke a kinyomtatott térképen is megjelenne, a nyomtatási minőség viszont már csak a nyomtatás megtörténte után értékelhető. Így sajnos a nyomtatási minőség szempontja csak a támogatás meghatározásánál számít.

Mekkora keretösszeggel fog ez a rendszer működni?

Az MTFSZ 2024. évi költségvetésének tervében 1,8 millió forint szerepel támogatási keretként és további 200 ezer forint a térképellenőrzések költségeire. Ez nagyon durván azt jelenti, hogy mintegy 36 négyzetkilométernyi erdei térkép elkészítése kaphat négyzetkilométerenként átlagosan 50.000 Ft támogatást, ami persze nem fedezi a térképkészítés valódi költségeit, de jelentős mértékben hozzá tud járulni ahhoz. Például egy négyzetkilométer Lidar alapanyag ára nagyságrendileg éppen ennyi, tehát a támogatás fedezni tudja az alapanyag beszerzésének költségeit.

Fontos még megjegyezni, hogy a támogatás felhasználása nincs megkötve, a pályázó bármire költheti, tehát például eszköz- vagy szoftverbeszerzésre is. Indokolt esetben pedig még előfinanszírozás is kérhető.

A Tájfutó Versenyszabályzatban megjelent a K-számot felváltó T-szám fogalma. Miben lesz más a T-szám a K-számhoz képest?

Igen, sőt nemcsak a Versenyszabályzatban, hanem a legújabb Térképszabályzatban is benne van a T-szám. A K-szám 1982 óta létezik, akkor indult K-001-től, és minden térkép minden új kiadása új számot kapott, ennek eredményeként most K-2200 körül járunk.

A T-szám ezzel szemben terület- és állomány alapú lesz. Azaz minden, önmagában  értelmezhető nagyságú tájfutásra alkalmas területnek lesz egy önálló T-száma. A számozás, hogy a K-számmal még véletlenül se lehessen összekeverni, 3000-től indul. Egész pontosan bizonyos térképeknek, már most is van T-száma. Például a tavalyi tokaji Hungária Kupa erdőbényei térképei a T-3018 számot kapták.

A T-szám tehát nem konkrétan egy térkép száma, és nem változik meg a térkép minden újabb kiadásakor, hanem egy adott terepről készült állományhoz kapcsolódik, és mindaddig ugyanaz marad amíg az állomány is ugyanaz. Ez nem jelenti azt, hogy az adott térkép egy néhány évvel későbbi újra kiadáskor, az esetleges változások átvezetése miatt új T-számot kapna, hiszen ilyen esetben az állomány még ugyanaz marad, csak a térképészek elvégzik rajta a szükséges korrekciókat.

Új T-számot akkor kap a terület, ha az állomány gyökeresen megváltozik. Ez jellemzően akkor történik meg, ha új jelkulccsal készül el a térkép, vagy -még ugyanazon jelkulcs esetén is-, ha új alapokról készül új térkép, például a régebbi térkép helyett Lidar alapanyagból.

A bizottság munkatervében szerepel egy Online Térképtár létrehozása is, ez hogyan áll?

Ezen szintén sokat dolgoztak az elmúlt másfél évben egyrészt a Térképbizottság, másrészt még inkább az IT-bizottság tagjai. Ami más országokban már akár évtizedek óta létezik, végre nálunk is elérhető közelségbe került. A tesztverzió már működik, és alapvetően a T-számhoz kötődik, mert ez képezi a nyilvántartás alapját. Tehát bizonyos területek térképei már most is rendelkeznek T-számmal, és ezek meg is tekinthetők az Online Térképtárban. A továbbiakban az új térképek folyamatosan fognak bekerülni. A jövőben az új térképekre már az online felületen lehet a T-számot igényelni, majd a versenyjegyzőkönyv beadásának részeként a konkrét elkészült térképet is feltölteni.

Ugyanakkor, mint minden új rendszerhez, ehhez is kell egy kis idő hozzászokni, emiatt az idei első félévben a korábbi K-szám és a T-szám rendszere még párhuzamosan fog működni. Így lesz idő a felhasználóknak arra, hogy az új felületen való T-szám igénylést megszokják.

Az új térképek mellett terveink szerint a régi térképek is fel fognak kerülni az Online Térképtárba. Ezeknél azonos T-számhoz szintén az adott területről azonos jelkulccsal készült térképek fognak tartozni, így a harminc évnél is régebbi, kézzel rajzolt térképeket is be lehet majd sorolni. Ezt a munkát időben visszafelé haladva fogjuk végezni. Ehhez várhatóan önkénteseket is be kell vonnunk,  mert több ezer térképről van szó, és ha nem is kap mindegyik önálló T-számot, de azért várhatóan százas nagyságrendű T-számot kell kiadni, az ehhez kapcsolódó területhatárokat az áttekintő térképen rögzíteni, illetve a térképeket magukat a rendszerbe feltölteni.

Végeredményben tehát most már belátható időn belül működni fog az Online Térképtár, ahol kereshetőek és megtekinthetőek lesznek a kiadott térképeink a kezdetektől napjainkig, valamint az új térképek is rögzíthetőek lesznek.

A riportban megemlített dokumentumok megtalálhatók az Adatbankban: