1. napi térképrészlet[/caption]
Dénes Zoli a Kazár és Mátraszele közötti, riolittufa alakzatokban bővelkedő részt egyenesen az ország egyik legjobb terepének nevezte – és neki van összehasonlítási alapja Kaskantyú, Tázlár vagy épp a mecseki töbrösök térképeinek elkészítése után. Egy kisebb területet már készre rajzolt, ezt illusztrációként közöljük is. Bár ez a részlet talán zöldnek tűnik, vannak a terepnek ettől jobban futható, teljesen fehér részei is, egyébként pedig ez az 1-es zöld a láthatóságot jobban, a futhatóságot kevésbé csökkentve csak még technikásabbá teszi a terepet.
Sőtér Janó a Szilvás-kő kettős bazaltcsúcsának környékét térképezi fel. Elmondása szerint nem is annyira a névadó csúcs hegyormának sziklaalakzatai jelentik a kihívást számára, hanem inkább az, hogy a területen nagyon nagy számban találhatók az egykori bányászati tevékenység nyomai, többnyire a felszín beszakadásai formájában. Ezeket egyenként, gödrökként vagy mélyedésekként ábrázolva a sok pontszerű objektum miatt a fő domborzati forma ábrázolása kerülhet veszélybe – persze biztosak vagyunk abban, hogy a végleges térkép a tőle megszokott magas színvonalon adja majd vissza a terep képét.
[caption id="" align="aligncenter" width="400"]
5. napi térképrészlet[/caption]
Az ötödik nap ugyan nem teljesen új terepen lesz, de a térképet teljesen nulláról kezdte Czímer Z. József. A Rónai-lapost szegélyező oldalak szintén az egykori bányászat nyomaival vannak tele. „Szörnyen jó terep”-jellemezte Popey, ízelítőül ebből is bemutatunk egy kisebb darabot.
Akik a délelőtti versenyek után, a kísérő versenyek helyett nem újabb délutáni erőpróbákra, hanem inkább kikapcsolódásra vágynak, netán a környék nevezetességeire kíváncsiak, azok is számtalan lehetőség közül választhatnak.
A Tóstrandi strandfürdő medencéje felfrissülést kínál a megfáradt versenyzőknek, akik pedig hosszabb távot szeretnének úszni, a Városi Uszodát is felkereshetik. Az országban egyedülálló föld alatti Bányamúzeum és a Dornyay Béla Múzeum kiállításait is érdemes lesz megnézni. Ezekre a helyekre kedvezményes, karszalagos beléptetést tervezünk.
Nincs messze Salgóvár és Somoskővár romja, mindkettőből páratlan panoráma tárul a Karancs-Medves vidékére. A geológiai érdekességek iránt érdeklődők Salgóvár közelében sétálhatnak egyet a Boszorkány-kő csúcsát megkerülő tanösvényen. Somoskőn nem szabad kihagyni a világhírű bazaltömlést, kicsit hosszabb sétával a Nógrád megyei Kőpark is elérhető. A gyerekeknek nagy élmény lehet az Ipoly Erdő Zrt. Vadasparkjának meglátogatása. A Baglyas-kő vulkánembriója közelében a Bükki Nemzeti Park látogatóközpontját lehet felkeresni. Kishartyánban a Kőlyuk-oldal homokkősziklába vágott barlangja tekinthető meg. További geológiai látványosságokról a Nógrád-Novohrad Geopark honlapjáról és kiadványaiból szerezhetünk tudomást.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Népi építészet Szúpatakon[/caption]
Valamivel távolabb, Kazáron, Szúpatakon és Hollókőn népi építészeti emlékeket találunk, utóbbi a Világörökség részét képezi és ismerős lehet még a tavalyi Nógrád Nagydíjról, de aki jövőre látogat el, jelentősen megújult főutcával, új tanösvényekkel találkozik majd. És persze itt sem szabad kihagyni a középkori várat, a körülötte lévő, a közelmúltban visszaritkított hagyásfás legelőt, vagy az erdei kalandparkot, benne a Cserhát leghosszabb fahídjával.
Több helyen találunk kilátókat, legmagasabban a Karancs 729 m-es csúcsán álló torony van, közelében a Karancs-kápolnával. Salgótarján városára a fölötte magasodó Kálvária-hegyről nyílik jó panoráma. Ez ismerős lehet a 2010-es Rövidtávú OB selejtező rajtmenete óta, de közben a Kálváriát felújították, így megér egy újbóli sétát. A 4-5. napi cél közelében a nemrég átadott Mogyorósi-kilátó áll.
Akik várak helyett inkább kastélyokra kíváncsiak, látogassanak el Kisterenyére, a Gyürky-Solymossy- vagy Szécsénybe a Forgách-kastélyba.
Világhíresek Ipolytarnócon az Európa Diplomás ősmaradványok, az úgynevezett „Ősvilági Pompeji”. A több millió évvel ezelőtti élővilágot a 4 dimenziós mozi mutatja be igen érzékletesen. Szintén itt láthatók a néhány évvel ezelőtt Bükkábrányban felfedezett több millió éves ősfák is.
Két faluval odébb, Nógrádszakál határában a Páris-patak völgye, más néven a „Palóc Grand kanyon” kínál izgalmas látnivalót.
Érdemes a határ túloldalára is átlátogatni, az átjárást a közelmúltban visszaépített pösténypusztai és rárósi Ipoly-hidak nagymértékben megkönnyítik. Rögtön Nógrádszakállal szemközt, az Ipoly túloldalán áll Rárósmulyad (Muľa) temploma, mely 1910-ben épült Medgyaszay István tervei szerint, a történelmi Magyarország első vasbeton szerkezetű temploma, a századfordulós szecessziós építészet mesterműve. További várak is várnak, az egyik Ajnácskőn (Hajnáčka), a másik, különösen nagy kiterjedésű és látványos rom pedig Füleken (Fiľakovo). Alsósztregován (Dolná Strehová) a közelmúltban felújított Madách-kastélyt kell felkeresni. Érdekessége, hogy a kastély parkjáról maga Madách Imre készítette az ország (sőt talán az egész világ) egyik legelső parktérképét, még 1858 körül. A kirándulást az alsósztregovai Aquaparkban javasoljuk befejezni.
Termál- és gyógyfürdők szép számban vannak a közelben, egy délutáni autózással elérhető távolságban. A már említett Alsósztregova mellett Eger, Bükkszék, Egerszalók, Demjén továbbá a közeli Rapp (Rapovce) fürdői tökéletes felüdülést nyújtanak a napi versenyeken megfáradt testnek.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
A demjéni fürdő[/caption]
Aki pedig a versenyek közötti időt horgászattal töltené, a versenyközpont melletti tóban vagy a 20 kilométerre lévő, mára már Magyarország egyik legnépszerűbb horgászvizévé felfejlesztett közel 82 ha-os maconkai horgászparadicsomban teheti próbára tudását és szerencséjét.
Várunk mindenkit szeretettel 2015 augusztusában!
Nógrádi Hungária Kupa rendezősége
