A Budapesti Tájfutó Napokon. A Budapesti Tájfutó Napok keretében került sor a TrailO szakág terembajnokságára a Csíki-hegyek Általános Iskolában, közvetlenül a Diák Teremtájfutó Budapest Bajnokság után. Az eseménnyel azt a régi elképzelésünket szerettük volna egy újabb formában tesztelni, hogy vannak a tájfutásnak olyan szegmensei, amelyek valóban bárki számára – így mozgássérült társaink számára is – élvezetesek és elérhetőek. Tehát nem TrailO típusú feladatot kellett teljesíteni, hanem a teremtájfutáshoz hasonlóan végig kellett járni a pályát, érinteni a pontokat a lehető legrövidebb idő alatt. Elsősorban a Tabáni Spartacus rendezőit, a pályakitűző Bakó Áront illeti köszönet, hogy rendelkezésünkre bocsátottak olyan pályákat, melyek nem tartalmaztak vertikális akadályokat, segítették a lebonyolítást és türelmesen kivárták a program végét. Természetesen szükséges volt önkénteseink ellenőrző munkája is, néhol igazítani (akadálymentesíteni) kellett a pályát. A tervezett nehezebb fizikai akadályokat tartalmazó feladatra a kevés résztvevő miatt nem volt szükség, pedig ez az irány egy nyitás lehetne a sportosabb, szabadidejükben túrázó, vitorlázó, kihívásokat kereső mozgássérült emberek felé. Nem elhanyagolható járulékos nyereségnek tarthatjuk, hogy a két kölcsönbe kapott kerekesszékbe ülve a vállalkozó kedvű fiatal (és kevésbé fiatal) tájfutók is megtapasztalhatták a gördülő teremtájfutás nehézségeit. A nap másik, szakágunk által rendezett eseménye szintén első volt a maga nemében. A rugalmasságot középpontba helyező skandináv elnevezés (FlexO) alkalmasnak tűnik az átvételre, mert előítélet-mentesen képes jelölni a kitűzött célt. A FlexO pályában kevésbé lehet a tájfutást, a verseny jelleget felfedezni. Hiszen nem is ez a cél, ez csak egy keretet adhat ahhoz, hogy értelmi akadályokkal küzdő fiatalokat mozgásra ösztönözzük, értelmes, az igényeikhez és lehetőségeikhez igazodó programot kínáljunk számukra. A TrailO-val kapcsolatban is gyakran hallottam régebben a kritikát, hogy nem lehet rentábilisan megrendezni; ez fokozottan igaz a FlexO-ra. Talán mondanom sem kell, hogy az ilyen segítő, támogató tevékenységeket egyrészt egy jól működő szociális rendszer támogatná, másrészt a profit máshol jelentkezik, nem a pénztárcánkban. Szerencsésen alakult, hogy az iskola földszintjén a pályát a másik, zajosabb eseménytől elszeparáltan állíthattuk fel – a sérült emberek érzékenysége és tűréshatára máshol van és a kivitelezés is egyszerűbb volt így. Egy vázlatos térképpel készültünk az auláról és a folyosókról, amin szerepeltek az állomások sorrendben. Ezt használtuk kartonként is, a pontoknál pecsétet kaptak. A rajtnál egy kis történetet mondtunk el a gonosz királynőről, aki varázslattal eltüntette az érzékeket a világból, melyek visszaszerzése a játékos feladata. Ugyanis a feladatokat az érzékszervekre hegyeztük ki, mert ez nagyon jól használható gyerekek/sérült emberek bevonására és fejlesztésére. Tehát minden állomáson egy-egy érzékszervhez kapcsolódóan voltak feladatok. Igyekeztünk kétféle nehézségű feladattal készülni, és utólag beigazolódott, hogy ez szükséges is. A kisebb gyerekeknek és Down-szindrómával élő résztvevőknek a könnyebb feladat elegendő volt. A legnépszerűbb talán a hallás állomásán lévő különböző módon zörgő dobozkák párosítása volt, a legkönnyebb mindenkinek a látási feladat, az orrunk használata kifejezetten nehéz; a fűszeres zsákocskák beazonosítása a lehetetlent súrolta, az egyszerűbb illóolajok kitalálása volt a könnyebb. A tapintás pontnál is fejlesztő segédeszközt használtunk (különböző felületű hengereket kellett a helyükre rakni), az ízlelés részlegen is lehetett könnyebb és nehezebb feladatot adni. A szervezők véleménye, hogy a résztvevők öröme a teljesítéskor kapott üveggolyó és egyedi papíros csokoládé felett megérte a befektetett időt és energiát. Az ilyen jellegű programok a résztvevő ép fiatalok gondolkodását is gazdagítják, kiválóan használható érzékenyítésre, empátia-fejlesztésre. A programot a Tabáni Spartacus rendezői, önkéntesek (Gárdonyi Csilla, Hajnal Dorka, Kálmán Erik, Kálmán Imola) és a TrailO szakág támogatták.

Bíró Fruzsina